HTML

P.M.

beszámolók, lemezismertetők, sztorik, balhék, punk, hardcore

Friss topikok

az összes nőt, aki átvert, a kormány küldte, hogy megtörjek és ne tudjak agyalni a kapitalizmus megdöntésén

2010.03.22. 00:15 P.M.

Amikor utoljára volt lehetőségem fizikailag arra, hogy láthassam a Panic-ot, akkor még egy harmonikus párkapcsolatnak a hitében éltem, így nem igazán fogott még meg a dolog. Aztán a harmonikusnak semmiképp nem mondható, de még azért párkapcsolatnak nevezhető dolog véget ért és a Panic sem jött többet Európába, meg úgy egyáltalán sehova. Pedig velük volt a Guns up! is. Az utóbbi pár évben elég sokszor hallgattam őket, buszon, vonaton vezetés közben vagy csak úgy a padlón feküdve és teljesen átéreztem és hányszor megbántam, hogy kihagytam azt a koncertet. Mindig azt kivántam, hogy bárcsak élőben is üvölthetném azokat a nagyszerű dalokat. Dalok, amikkel szinte mindenki azonosulni tud, aki már nem találja a közös hangnemet a volt osztálytársaival vagy csak aludt olyan nő mellett, aki undorodott minden érintésétöl. És akkor még a Guns up!-ról nem is beszéltünk. Azóta persze Gibby élete jött rendbe és úgy tudom, hogy megtalálta az igazit és már tőle lenne teljesen hiteltelen, hogy repülőre üljön és elénekelje nekem azokat a nagyszerű dalokat. Ez a Panic és az én tragédiám. Ugyanúgy érzünk, de nincs meg a közös kapcsolódási pont. Mint az a lány, akivel már elég rég óta összejönnénk, csak vagy neki volt fickója, vagy én hánykolódtam az egyik tévedésemben, de hogy mindkettőnknek megfelelt volna az időpont, hogy megtaláljuk egymást még véletlenül sem volt. Igen a tévedéseim. Tuti a kormány küldte őket. Tudják, hogy a magam módján mennyire elutasítom őket, átlátok a hazugságaikon és tudják a képességeimet is, hogy képes vagyok megdönteni őket, ezért folyamodnak folyton azon aljas módszerekhez, hogy mindig küldenek valakit, aki összetörje a lelkemet. Mint ahogy szegény Kurt Cobain-al tették, csak őt  még drogokkal is tömték. Velem nincs ilyen könnyű dolguk, főleg mióta a sok „nem törünk meg” tipusú hardcore himnusz hatására elhatároztam, a magánéletemben való siránkozás helyett az ő ellenük lévő aknamunkára szentelem az életemet. Nem a Fidesz, az Mszp vagy a Jobbik ellen vagyok, hanem az egész szemét ellen, ami körülvesz minket. És már van egy tervem is. Ezért van az, hogy 2010 márciusában a Smiths után már nem a Panic, hanem a Catharsis a kedvenc zenekarom.

 

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://matyipotter.blog.hu/api/trackback/id/tr671858170

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

-el Pulpo- 2010.03.23. 13:33:51

Te egy igazi puha pöcs vagy.

neverlivetosee · http://klur.blog.hu 2010.03.23. 18:45:09

@-el Pulpo-: Én még nem olvastam el, de igazat adok neked!!!

solej 2010.03.24. 20:18:13

úgy látszik szerelmes dolgok hozzák a legtöbb kommentet

neverlivetosee · http://klur.blog.hu 2010.03.29. 16:39:46

@solej: pénz, drog, pina.
Ha már az első kettő nincs, akkor az utolsónak adjuk meg a módját :-D